Hallgatói beszámoló Asztalos Katalin pedagógiai asszisztens látogatásáról

Beszámoló Asztalos Katalin látogatásáról

(2016. november 14-15.)

Asztalos Katalin az Európai Bizottság Tolmácsolási Főosztályának pedagógiai asszisztense november 14-15-én vett részt óráinkon. Látogatása keretében aktuális és a szintünknek megfelelő szövegekkel és feladatokkal foglalkoztunk. Nagyon hasznos volt egy olyan profi tolmács jelenléte, aki elfogulatlanul tudott minket értékelni, hiszen még nem látott, de ami még fontosabb, nem hallott minket tolmácsolni. Megosztotta velünk az EU-ban szerzett tapasztalatait, elárult egy-két kulisszatitkot, amikre mi mind nagyon kíváncsiak voltunk, hiszen mint tudjuk, minden fiatal tolmács úgy kezdi, hogy „Brüsszelben fogok dolgozni”. Ezen kívül számos tanácsot és tippet is megtudhattunk tőle, én ezek közül a számomra legérdekesebbeket és leghasznosabbakat szeretném megosztani.

dscn0436

A konszekutív tolmácsolást először magyar szövegekkel és memóriagyakorlatokkal kezdtük. A rövidtávú memória mellett sokat kell foglalkozni aktuális eseményekkel, a háttértudás igazi mankó lehet kisebb nehézségek esetén, így az órán vett szöveg is sokkal könnyebben volt értelmezhető, ha képben voltunk a jelenlegi migráció jelenségével, az ehhez kapcsolódó uniós rendelkezésekkel és persze a megfelelő terminológiával. Éppen ezért fontos mindegyik nyelvünkön utánaolvasni a fontosabb eseményeknek. Úgy tűnik, a koherens értésen még sokat kell dolgoznunk, Katalin többször kiemelte, hogy a logikai kapcsolóelemeknek nagyon helyén kell lenniük a szövegben, különben az üzenet lényege könnyen elúszhat. Ennek fontosságát egy hasonlattal támasztotta alá: a tolmácsolás olyan, mint a GPS – egyszer fordulunk be rossz helyen, és az egész útvonalat újra kell tervezni. Hogy jobban lássuk a kapcsolóelemek fontosságát és működését, mi magunk is készítettünk konszekutív szöveget különböző nyelveinken.

Azért nem szabad elkeseredni, hiszen konszekutív tolmácsolásnál segítségnek általában ott van a jegyzet. A jó jegyzet. Átvettük a jegyzetelés alapelveit, kipróbáltunk néhány technikát és Katalin is mutatott néhány könnyen használható szimbólumot. Mint már említettem, a logikai elemek kulcsfontosságúak, ezért ezeket mindig érdemes jelölni a jegyzetben: ok-okozati viszonyok, felsorolás, kérdések, gondolatmenet vége, új bekezdés stb. Hogy mit jegyzetelünk le, legkönnyebben úgy dönthetjük el, ha feltesszük magunknak a kérdést: Mi megy nehezen a memóriagyakorlatoknál? Ha nehézséget okoz, rögzíthetjük az igeidőket, és érzelmi jeleket is használhatunk. A számadatokat és a személyneveket mindig le kell írni.

Ki gondolná, hogy jegyzeteléskor még annak is jelentősége lehet, hogyan tartjuk a jegyzettömböt? Katalin elmondta, hogy ő is balkezes, és sorstársainak ajánlotta, hogy a spirálos füzetet fordítsák meg, ez könnyíti a gyors írást. Sajnos mégis adódhat, hogy úgy érezzük, egyáltalán nem értjük a hallott szöveg lényegét. A jegyzetelés ilyenkor gyakran még jobban összezavar, tehát a legjobb, ha abbahagyjuk az írást, és csak az értésre koncentrálunk, igyekezve a legtöbb adatot megjegyezni. A konszekutív tolmács csak akkor kezd beszélni, ha a fejében már teljesen összeállt a szöveg. A szinkrontolmács pedig menti a menthetőt.

Természetesen ez nem teljesen igaz, a szinkronozásnak is megvannak a maga technikái, trükkjei. Sajnos szinkrontolmácsolásra kevesebb időnk maradt, de azért angol szövegekkel tudtunk foglalkozni. Ezen az órán egymásnak írtunk és adtunk elő szöveget, így az előadást is gyakorolhattuk. A helyes testtartás, a hangszín és a szemkontaktus élvezetesebbé teszi a beszédet. Így tehát én is megfogadtam, hogy beszéd közben többet nem teszem a kezemet a szám elé.

A titok nyitja a szinkrontolmácsolásnál is a tájékozottság lehet, ugyanis sokat segíthet a szöveg értésében az anticipáció, azaz ha sejtjük, hogyan folytatódhat és érhet véget az előadó/beszélő gondolatmenete. Persze azért ezzel vigyázni kell, mert nem saját gondolatokat osztunk meg, hanem a lehető leghűbb módon közvetítjük a szöveget. A kabinból nem lehet visszakérdezni – ami a konszekutív tolmácsolás esetében nagy előny –, ezért a szinkrontolmácsolás előtt is érdemes beszerezni minél több információt az előadó(k)tól. Hasznos olyan paneleket megtanulni a nyelveinken, amelyek hivatalos szövegekben gyakran előfordulnak, ugyanis ez időt adhat a következő gondolatmenet megértésére. Ez mindenképp fontos, mert a nagy szünetek miatt a tolmács veszíthet hitelességéből.

Összefoglalva elmondhatom, hogy igen intenzív két napon vagyunk túl, ami mindannyiunk számára sok tapasztalatot hozott. Katalin mindegyik hallgatónak elmondta, mi az, amire személy szerint oda kell figyelnünk, de persze mindenkinek jutott dicséret is.

Gálos Lilla Natasa tolmácshallgató