Hallgatói beszámoló P. Márkus Katalin előadásáról

P. Márkus Katalin: Szótárak és Haszn(álat)uk

2017. május 3-án, a félév utolsó Szakma–Diák Találkozójának keretén belül P. Márkus Katalin lexikográfus volt a vendégünk. Az előadó pályafutását az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdte lexikográfusként, majd az ELTE Doktori Iskolájának Nyelvtudományi Doktori Programjában komparatív lexikográfiából írta doktori disszertációját. A szakmába Magay Tamást vezette be, a Károli Gáspár Református Egyetemen tőle tanult lexikográfiaelméletet; majd a Grimm Kiadónál segítségével szerkesztett szótárakat. Együtt dolgoztak az ország első tanulószótárán (P. Márkus Katalin és Mozsárné Magay Eszter szerzőpáros, Magay Tamás mint lektor), megalapítva a ma már neves szótártípust. Jelenleg is papíralapú szótárak készítésével foglalkozik, illetve többek között ennek elméletét oktatja a Károli Gáspár Református Egyetemen.

dscn1143-2

Az előadás első részében az érdeklődők a szótárak történetéről több érdekességet is megtudhattak. Szó volt a glosszák típusairól (interlineáris, marginális), a szójegyzékekről mint a szótárak elődeiről; az első magyar nyelvű szótárakról (a Pesti Gábor gondozásában 1538-ban megjelent hatnyelvű szótárról, amely egy létező ötnyelvű szótár kiegészítéseként készült, majd az 1604-ben Szenczi Molnár Albert munkáját dicsérő latin–magyar, magyar–latin kétnyelvű kiadványról, ezt követően az egynyelvű szótárak megjelenéséről). Szó volt az aktív és passzív szótárakról, majd betekintést kaphattunk a szócikk-készítés rejtelmeibe, illetve azokba a döntési mechanizmusokba melynek során a szerkesztők elhatározzák, milyen elemeket és információkat tartalmazzon egy adott szócikk.

A jelenlevő szakfordító hallgatók számára a legérdekesebb az online szótárakkal foglalkozó rész volt, ahol P. Márkus Katalin magyarországi cégek által üzemeltetett (SZTAKI, DictZone stb.), illetve a nagyobb szótárkiadók által rendelkezésre bocsátott (Oxford, Cambridge, Longman stb.) internetes szótárak előnyeiről és hátrányairól beszélt.

Összefoglalásként kiemelte, hogy a szótárkészítés időigényes dolog, egyfajta rabszolgamunka, ahogyan Dr. Johnson több száz éve megfogalmazta: „Lexikográfus: szótárak készítője, egy ártalmatlan rabszolgamunkás, aki azzal foglalja el magát, hogy a szavak eredetét kutatja és részletezi jelentésüket.” Ennek ellenére reményeit fejezte ki, hogy az előadás alapján a hallgatók között mégis akad olyan, aki hivatásául választja majd ezt rendkívüli kitartást igénylő, ugyanakkor érdekes és különleges szakmát.

Szabó Csilla