Hallgatói beszámoló a 2020/21 tanév első szakma-diák találkozójáról
A 2020-as tanév első szakma-diák találkozójára 2020. november 10-én, kedden került sor. Idén a központi téma a COVID-19 fordítóiparra gyakorolt hatása volt. A konferencia témájára példásan reflektált a megvalósítás formája, ugyanis a járványhelyzetnek megfelelően online zajlott a találkozó. Milyen online tolmácsolási eszközök és megoldások jelentek meg a piacon? Milyen túlélési stratégiákat alkalmazhattak a szabadúszók és az irodák a megrendelések kiesésének kezelésére? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártunk körbe a meghívottakkal.
A Tolmács- és Fordítóképző Központ képzésvezetője, Dr. Szabó Csilla bevezetőjét követően egy rövid nemzetközi kitekintéssel indult a rendezvény. A koronavírus fordítópiacra gyakorolt hatásáról felmérést végzett az EUATC (a Fordítóirodák Egyesületeinek Európai Szövetsége), amelyben többek között a Villámfordítás iroda is részt vett. A felmérés tanulságait Gál-Berey Tünde ügyvezető összegezte a találkozón. Véleménye szerint a piacon, ahol mindig is nagyon optimisták voltak a szereplők, és amely alapvetően növekvő tendenciát mutat, sok kis új iroda nyílt a COVID megjelenése előtt. A COVID pozitív hatásai közé sorolta azt, hogy a cégek és vállalkozások rákényszerültek a hatékonyabb stratégia és költségtervezetek kidolgozására. A negatív hatások között lehet említeni, hogy a kis irodák időlegesen vagy végleg bezártak, és a megrendelések mindenhol visszaestek – a hazai cégeknél átlagban 20 százalékkal. Az irodák igyekeztek úgy szervezni a munkát, hogy a kevesebb megrendelésből mindenkinek jusson, így akár két, három, vagy több részre is felszabdalták a munkát Gál-Berey kiemelte a piac fenntartásának fontosságát.
Balázs Márta, az Edimart ügyvezető igazgatója hozzátette, a nemzetközi fordítói szcéna mérhetetlen optimizmust sugall. Idézte Roberto Beninatót, aki szerint a fordítói szektor, mint az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, ugyan némileg lassulhat a COVID alatt, de eltűnni biztosan nem fog. Bár néhány iroda forgalma az ügyfélportfóliótól és a megbízásoktól függően nagyon is visszaesett, Balázs Márta rendkívül optimista, az Edimart fordítóiroda pedig elmondása szerint kiváló évet fog zárni.
Ezt követően a BME TFK képviseletében Besznyák Rita kérte fel a résztvevőket, hogy a Mentimeter alkalmazás segítségével egy 1-5 fokú skálán töltsenek ki a résztvevők egy rövid kérdőívet arra vonatkozóan, kit milyen mértékben sújtott a járvány. Ezután egy szófelhő megalkotásához kellett három szót beírni arról, milyen előnyös hatással lehet a vírus a fordítópiacra. A rögtönzött kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a fordítók munkájában is érződött a hatás, de drámai változást nem érzékeltek a tolmácsoknál viszont már átbillent a negatív mérlegnyelv felé az egyensúly, a legkisebb hatást érző szereplőkként pedig a fordítóirodák kerültek ki a felmérésből.
Bán Miklós, az Espell ügyvezetője és az EUATC alelnöke kért szót ezután, és elmondta, hogy Magyarország az EU-országok között az egyik legerősebben teljesítő tagállam, hiszen az EUATC által elvégzett felmérés tanúsága szerint a COVID hatása itt kevésbé volt érzékelhető, mint más országokban. Bán szerint a reziliencia, a változásmenedzsment és az innováció kell a talpon maradáshoz ahhoz, hogy egy ilyen válságot jól kezeljenek az irodák és a fordítók. Az Espellről azt nyilatkozta, a valaha volt legjobb évet zárják majd, több mint 20 százalékos növekedéssel. Véleménye szerint ennek az lehet a kulcsa, hogy majdnem egy évtizede építik tudatosan ügyfélportfóliójukat; erős sales és production csapat támogatja a munkájukat.
Az OFFI-képviseletében Dr. Polácska Edina számolt be arról, hogy az első hullám mindenkit váratlanul ért, a másodikban viszont nagyon jól ki tudták aknázni az első ciklus tanulságait, ezért a helyzet most jobb, mint tavasszal. Az OFFI-nál is törekedtek arra, hogy igyekeztek minél több fordítót munkához juttatni, és alapvetően optimistán tekintenek az évzárás és a jövő irányába.
Balázs Márta az Edimart ügyvezetője elmondta, hogy míg a fordítás területén növekvő tendenciát lát, a tolmácsolás jószerivel megállt. Nagy jövőt lát a távtolmácsolásban, ennek a bejáratására kell törekedni minden szereplőnek, bár ez az ügyfeleknél kihívást jelenthet, ők ugyanis még nem bíznak a technológiában.
Fáber András a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületétől (MFTE) úgy nyilatkozott, hogy a szabadúszók szerint eléggé leült a piac, erős visszaesést érzékeltek a márciusi válságjelenségek kezdetétől fogva. Fáber kitért arra, hogy a kormány nem reagált arra vonatkozó megkeresésükre[1], hogy sorolják a fordítást és tolmácsolást is a járvány által sújtott szakmák közé. Fáber arra hívta fel a figyelmet, instrumentálisabb világ következik, amire mindenkinek fel kell készülnie.
Ezután Dr. Beták Patrícia a BME oktatója és a SZOFT társelnöke összegezte tapasztalatai; szerinte a fordítók átrendeződést tapasztalhattak. Beták Patrícia szerint az IT és az egészségügy időtálló szektorok, a bírósági távmeghallgatás és távtolmácsolás pedig kezd beindulni, és a COVID hatása leginkább a pályakezdőket érinti negatívan.
Grosser Tamás szabadúszó tolmács és egyben az MFTE kommunikációs szakembere Fáberrel és Betákkal is egyetért, hiszen naptára kiürülése után némi fellendülést tapasztalt, illetve úgy látja, a tolmácsok akár a pályát is elhagyják, előfordult, hogy másba kezdenek bele. A fiatalokat nem félti, hiszen technológiai illetve digitális ismereteik miatt előnnyel indulnak.
Utolsó előttiként Nagy Gabriella konferenciatolmács és szakfordító látta el a résztvevőket hasznos tanácsokkal, például arra vonatkozóan, hogy hogyan rendezzük be környezetünket a hatékony és zavartalan munka érdekében. Kitért a technológiai felszereltség fontosságára, és arra, hogy az ezekbe való befektetés elkerülhetetlenné válik egy adott ponton túl. Arra bíztatott mindenkit, kontrolláljuk fizikai környezetünket, legyen szó fordításról vagy távtolmácsolásról.
Végül Brüsszelből jelentkezett be Dr. Fedineczné Vittay Katalin, aki arról számolt be, hogy az EU-s tolmácskabinok 60 százalékos csökkenést jeleznek, és összességében borúlátóan tekint a jövőre. Az angol nyelv jelenlétének erősödését tapasztalja, de említést tett arról az eshetőségről is, hogy egy esetleges távtolmácsolási rendszer kiépülésekor a „meeting manager” külön szakma lehetne.
A konferencia tanulságaként leszűrhető, hogy a pályakezdőknek, bár nehéz dolguk lesz, azért vannak lehetőségeik. Az ajánlások alapján fontos, hogy sok pro bono munkát vállaljanak és csapjanak le minél több önkéntes munkára, hogy minél többet gyakorolhassanak, hiszen tudásuk kophat, ha nem dolgoznak eleget. Kutassák a szakmai platformokat és regisztráljanak minél több oldalra, hiszen nagyon fontos a láthatóság. Találkozók, konferenciák, workshopok és webináriumok ugyanúgy zajlanak, ezért ezeken részt lehet venni, ahogy számos egyetemi rendezvényen is, mint pl. a BME TFK szakma-diák találkozóin is.
GMEU nappali szakfordító hallgatók, I. évfolyam
[1] Az MFTE, a SZOFT és a Proford közös megkeresésére
