Hallgatói beszámoló a bírósági tolmácsolásról a Mentorprogram keretében
Bírósági tolmácsolás és fordítás
A BME TFK Mentorprogram keretén belül 2018. január 30-án megtartott csoportos mentoráláson a bírósági tolmácsolás és fordítás volt a téma, amelyről három szakmabeli osztotta meg a tapasztalatait: Dr. Szabó Csilla (angol), Hilóczky Ágnes (német) és Tóth Gabriella (olasz); mindannyian a BME TFK oktatói és egyben gyakorló tolmácsok.
A beszélgetés egy rövid bemutatkozással kezdődött, amelyben az előadók elmesélték, hogy hogyan kerültek a szakmába és mit tartanak nehéznek benne. Hármójukból ketten elvégezték az ELTE bírósági tolmács képzését, és a szakmába ajánlással, az OFFI-n keresztül, illetve bíró családtag révén kerültek. Abban egyetértettek, hogy érdemes először jogi szakszövegeket fordítani, mielőtt elkezdünk tolmácsolni bíróságokon, hogy később jobban belelássunk a témába és a terminológiába. Mindhárman hangsúlyozták, hogy minőségi munka végzéséhez a szakterület és a vonatkozó terminológia ismerete elengedhetetlen. Nehézségként említették azt, hogy sokszor a tárgyalásokon jellemző rövidszakaszos tolmácsolás helyett hosszúszakaszos vagy fülbesúgásos tolmácsolást kell végezni (de a blattolás is gyakori), valamint azt, hogy a határozat tartalmáról szinte mindig utolsó pillanatban értesülnek (elvileg viszont lehetséges a korábbi betekintés, és ezzel a lehetőséggel sok tolmács nem él). Előfordul sokszor az is, hogy a résztvevők nem jelennek meg, vagy az iratok nem érkeznek meg, így a tolmácsolási megbízás nem valósul meg.
A kérdések és az azokra adott válaszok összefoglalva a következők voltak:
- Hogyan rendeli ki a tolmácsot a bíróság?
Kirendelő végzésen keresztül, amelyben tolmácsolás esetén értesítést küldenek a helyszínről és az időpontról, fordítás esetén megadják a határidőt. Sokszor már a tárgyaláson szóban idézik a tolmácsot a következő időpontra.
- Milyen fontos változásokat hozott a most januárban hatályba lépő Polgári perrendtartásról szóló törvény a bírósági tolmácsok és fordítok munkájával kapcsolatban?
A továbbiakban nincs szükség hiteles fordításra (megjelenik az „egyszerű” fordítás fogalma, és a költségeket a felperesnek kell megelőlegeznie.
- A bíróságnak minden esetben kötelező tolmácsot kirendelnie, ha a perben nem magyar is részt vesz? (pl. kötelező-e tolmács, ha valaki nem magyar, de úgy nyilatkozik, hogy beszéli és érti a magyart)
Ha a résztvevők azt nyilatkozzák, hogy értik a tárgyalás nyelvét, akkor elvileg nem. Ellenben ebből már volt probléma. Egy spanyol feleség kért távoltartási végzést a német férjével szemben. A nő azt nyilatkozta, hogy érti a németet, így a tárgyalás németül zajlott le. Kiderült, hogy a nő nem értett olyan jól németül, és valószínűleg kedvezőbb lett volna számára a végeredmény, ha lett volna számára tolmács.
- Kell-e külön tolmácsvizsgát tennie annak, aki bírósági tolmácsként szeretne dolgozni?
Nem, elég a szakfordítói vagy a tolmács végzettség.
- Általában mikor értesül a tolmács az adott ügy tartalmáról?
Sokszor a legutolsó pillanatban a végzésből. Érdemes mindig korábban érkezni és tájékozódni.
- Van-e külön névjegyzék, amelyben a bírósági tolmácsok szerepelnek?
Van névjegyzék, de sokszor elavult, illetve a kis nyelvekhez nincs nyilvántartott tolmács, ezért vagy sok pénzért hívnak Budapestről, vagy megkérik azt, aki alkalmas lehet erre (kínai boltos). A kis nyelvet beszélők hatalmas összegeket kérnek, a gyakoribb nyelveken dolgozó tolmácsok óradíja meglehetősen alacsony (jellemzően 4.000-8.000 HUF megkezdett óránként).
- Mekkora felelősség terheli a tolmácsot?
Elég nagy, a „hamis tanúzás” büntetendő, és emiatt a felelősségbiztosítás kötése létfontosságú. A tolmácsolást sok helyen felveszik, ezért vissza lehet hallgatni, mint bizonyítékot.
- Miért döntöttek vendégeink a bírósági tolmácsolás mellett?
Ez egyfajta kihívás számukra, amelyhez elmélyült szakmai tudásra van szükség.
- Mit szeretnek, és mit nem szeretnek a bírósági tolmácsolásban?
A vendégek inkább arról beszéltek, amit szeretnek, mert akkor nem csinálnák, ha nem szeretnék. Ismételten a kihívás számukra a kulcsszó, mondván, hogy ez egy igazi „kirándulás”. Kiemelték, hogy nem jó a túlzott maximalizmus, mert mindig bele lehet botlani olyan szókincsbe, amit nem ismerünk, vagy olyan beszélőbe, akit nehezen értünk. A per témájától függően lehet extrém szakszókincs, a jogi szókincs/terminológia ismerete alapkövetelmény, nem ez szokta okozni a nehézséget.
- Hogyan lehet jól kezelni a plusz felelősséget, ami ezzel a speciális helyzettel jár, illetve az ebből fakadó stresszt?
A megfelelő légzéstechnika elsajátítása nagyon sokat segíthet, emellett érdemes korábban érkezni és tájékozódni, mert az is megnyugtató lehet.
- Hogyan lehet hatékonyan elsajátítani a jogi terminológiát, és persze megérteni a mögöttes összefüggéseket, anélkül, hogy az ember elvégezné a jogi egyetemet?
Rengeteg szakkönyv és megfelelő mennyiségű tapasztalat segíthet az elsajátításban, emellett krimik és törvényszéki thrillerek olvasása is hasznos lehet. Léteznek jogi szótárak is, bár nagy részük pontatlan, nem tartalmazzák a fontos kifejezéseket. Az OFFI által elérhetővé tett szövegminták is nagy segítségére lehetnek azoknak, akik ezzel szeretnének foglakozni. (ld. az OFFI holnapján elérhető anyagok: http://www.offi.hu/letoltheto_dokumentumok)
- Van-e bármilyen tippük azok számára, akik ezzel a területtel szeretnének foglakozni a jövőben? (Vagyis mit lett volna jó tudni, mielőtt elkezdtek volna bíróságon tolmácsolni?)
Ahogy az már a korábbiakban felmerült, érdemes szakfordításokat készíteni előtte, minél többet hospitálni a bíróságon, valamint kérni a hozzáértő családtagok vagy esetleg ismerősök segítségét, ha valami nem egyértelmű.
- Milyen jogi következményekkel jár a tartalmilag pontatlan fordítás/tolmácsolás a fordítóra/tolmácsra nézve?
Előfordul, hogy per is lehet belőle (ld. a szegedi tolmács esete, bővebben itt: https://index.hu/belfold/2018/01/23/k_naszrin_forditas_per_hamis_tanuzas/)
- Mivel a tartalom pontos átültetése kritikusan fontos, van-e lehetőség külső segítség igénybevételére a bírósági tolmácsolás során?
Az ügyvédek sokat segíthetnek bizonyos esetekben, de fontos, hogy a tolmácsnak elegendő információ legyen a birtokában a célközönségről és az esetleges felmerülő ügyekről.
A továbbiakban az előadók vicces és ijesztő élményeikről meséltek, amelyek tanulságosak voltak számukra. Végül elmondták, hogy minden esetben fontos, hogy fel legyünk készülve, viszont ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, vagy esetleg a téma problémás számunkra, akkor ne vállaljuk el az adott ügyet. Fordítás estén a határidők tartása és a pontosság nagy jelentőséggel bír.
Az esemény a következő könyvek ajánlásával zárult:
Tamás Dóra Mária: Bevezetés a jogi terminológiába
Horváth Ildikó: Tolmácsolás a bíróságon – Esettanulmányok a bírósági tolmácsolás gyakorlatából
Lesetár Péter: Bírósági, hatósági tolmácsolás és szakfordítás
