Hallgatói beszámoló Csiszár Nóra és Barna Domonkos előadásáról a Mentorprogram keretében

A mentorprogram keretén belül március 9-én Csiszár Nóra és Barna Domonkos tartottak
előadást arról, milyen főállásban az Európai Uniónak dolgozni. Nóra évekig tolmácsolt az
Európai Bíróságon Luxemburgban, Domonkos pedig az Európai Parlamentnek fordított.
Elmesélték, hogyan kezdték pályafutásukat, hogyan kerültek ki az EU-ba, és milyen volt kint
dolgozni. Az intézmények működését a nyelvi szakemberek szemszögéből mutatták be, ami
rendkívül tanulságos volt. Korábban mindannyian sokat hallottunk már az Unióról és
működéséről elméletben, nagyon hasznos volt viszont, hogy vendégeink ezúttal gyakorlati
tapasztalatokat osztottak meg velünk a főállású fordítók és tolmácsok mindennapjairól.
Valóban annyira jó munkahely az EU, mint amilyennek a legtöbben gondolják? Milyen jellegű
szövegekkel dolgoznak a parlamenti fordítók? Hogyan készülnek fel a bírósági tolmácsok egy-
egy tárgyalásra? Milyenek a továbbképzési és nyelvtanulási lehetőségek az egyes
intézményeknél? És mi történik, ha egy magas beosztású személy a beszéde közben egyszer
csak elájul?
Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk. Megtudhattuk, mennyire számít
családbarát munkahelynek az EU, és miben különbözik a bizottsági fordítók munkája a
parlamenti fordítókétól. Kiderült, milyen kiváltságai vannak a bírósági tolmácsoknak, és
milyen nehézségekkel kell szembenézniük, amelyekkel a többi uniós tolmácsnak nem
feltétlen. Természetesen a versenyvizsgák és az utánpótlás kérdései is szóba kerültek. A
csatlakozás óta jelentősen megváltoztatták a vizsgák egy részét, ráadásul mára sokkal több
az ambiciózus és képzett szakember, aki uniós karrierről álmodik, mint a kétezres évek
elején, így bár lehetetlen nem létezik, nincs könnyű helyzetben, aki kizárólag eurokrataként
képzeli el a jövőjét.
Mivel időközben mindketten hazaköltöztek, így Nóra és Domonkos a magyarországi
életükről, a hazai fordítói piacról, illetve az EU-s és magyar munkák közti különbségekről is
beszéltek. Egyetértettek abban, hogy a külföldön eltöltött évek megváltoztatják az ember
szemléletmódját: felértékelődnek a családi kötelékek és a gyökerek. Ugyan a szabadúszó lét
több bizonytalansággal és nehézséggel jár, mint az európai uniós teljes állások, a megbízások
változatossága és a szabadság igenis vonzóvá teszik a hazai piacot.

Földesi Katalin konferenciatolmács hallgató