Hallgatói beszámoló az INNOVATION IN INTERPRETING SUMMIT 2021 konferenciáról

A Techforword cég (Josh Goldsmith és Alexander Drechsel) által 2021. február 23 és 25 között megrendezett háromnapos konferenciájának központi témája a tolmácsolási szakma és az innováció összefonódása volt. A különböző új technológiák bemutatása mellett a konferencia a technológia hatásának, lehetséges következményeinek megvitatását is célul tűzte ki. Ami engem leginkább megfogott, és amiért elvállaltam a konferenciáról szóló beszámoló megírását, az az előadók személyisége, tapasztalata (Alex az Európai Bizottság belsős fordítójaként dolgozik, míg Josh ENSZ- és EU-akkreditációval is rendelkező, amerikai tolmács). Rengeteg videós segédanyagot és feladatlapot biztosítanak, illetve diákoknak szakmai ösztöndíjat és 50%-os kedvezményt nyújtanak minden konferenciájukhoz és továbbképzésükhöz, így már az eseményeket megelőző fázisban is sok lehetőség van a tanulásra.

Különlegességként megemlíteném (és nagyon szimpatikusnak találtam), hogy a panelbeszélgetéseket jeltolmácsok segítették megérteni az arra rászorulóknak.

Mivel a háromnapos konferencián rengeteg előadás hangzott el, kiválasztottam ezek közül ötöt, és ezekről számolok be az alábbiakban részletesen.

TWITTER

Julia Poger tolmács előadása a Twitter (és más közösségi média) tolmácsolás közbeni használatáról szólt. A többi előadással ellentétben itt az előadó inkább a technológia híráramlást segítő, felgyorsító hatásra helyezte a hangsúlyt, kiemelve azt a lehetőséget, hogy egy-egy szünetben, vagy még a tolmácsolás előtt érdemes ellátogatni az esemény Twitter-oldalára, ahol valószínűleg értékes információkat találhatunk a konferenciával kapcsolatosan. Megszívlelendő példaként elmesélte azt a történetet, amikor egy konferencia közben hirdették ki az irodalmi Nobel-díj nyertesét, és a konferencia következő előadója egy, rögtönzött beszédben gratulált a díszvendégnek az új Nobel-díjhoz, miközben érthetetlenül mondta ki a nyertes nevét és a mű címét. Julia szerencsére pont látta ezt a bejegyzést, és így emlékezett a névre és a mű címére is, így könnyedén át tudta adni az üzenetet a hallgatóságnak.

Az előadó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ne vonja el a figyelmünket a túlzott Twitter-használat: előfordult ugyanis olyan eset is, hogy a megrendelő azonnali hatállyal mondott fel a tolmácsnak, mert látta, hogy a konferencia közben a közösségi médiában is elérhető státuszban volt.

GLOSSZÁRIUM

A következő, számomra rendkívül hasznosnak bizonyuló előadást az egyik szervező, Josh Goldsmith tartotta. Témája a “pillanatok alatt” összerakott glosszárium volt. Bár én még nem vagyok aktív tolmács, abban biztos vagyok, hogy sajnos túl gyakran fordul elő, hogy a megrendelő nem időben, sőt, egyáltalán nem küld anyagot. Josh is számtalanszor átélte már ezt, és ezért osztott meg három olyan lehetőséget, amelyet az utolsó utáni pillanatban is segítségül hívhatunk.

Az InterpretimeBank (http://interpretimebank.net) egy olyan applikáció, amely automatikusan kiszedi a szövegből a legfontosabb terminusokat, így nekünk már csak le kell fordítani azokat, illetve számos esetben fordítási lehetőséget is felkínál. Az applikáció használata egyszerű, és egy 14 napos próbaidőszak során bárki kipróbálhatja a programot.

A Juremy (EU terminológiakereső) hasonló elven működik, mint bármilyen más terminológiakereső, annyi különbséget azonban fontos megemlíteni, hogy a Juremy nemcsak az adott terminust, hanem az ahhoz kapcsolódó további terminusokat is kiadja, és le is fordítja. Az európai uniós fordítóknak ez kötelező:) (ld. https://juremy.com/about).

A harmadik, és egyben leggyorsabb glosszáriumépítési lehetőség a Sketchengine, ahol a szöveget csak feltöltjük, és már meg is kapjuk a terminusokat egy olyan formátumban, amit továbbíthatunk a CAT-eszközünkbe, és amikkel azonnal dolgozhatunk is (sketchengine.eu).

RETOUR

Sophie Llewellyn Smith előadása olyan trükköket mutatott be, amelyek segítségével a B nyelvre történő tolmácsolást, azaz a retourt gyakorolhatjuk. Különböző terminológiai, és idiomatikus kifejezésgyűjtemények, webinárumok és mobiltelefonos megoldások (diktafon, videó) segítségével javíthatjuk fel az idegen nyelvre történő tolmácsolásunkat.

Sophie fontosnak tartotta kiemelni, hogy a retour gyakorlásához nem feltétlenül van szükség új technológia megismerésére, hiszen a telefonunkban szinten minden eszköz megtalálható már ehhez. Csatlakozhatunk különböző csoportokhoz, mint az Amerivox, a PiPS és az IBPG. Az Interpretimebank-kel pedig könnyedén találhatunk magunknak további gyakorlópartnereket, akiknek fel tudjuk tölteni a tolmácsolásainkat, amely segítségével előre egyeztetett szempontok alapján tudjuk egymást értékelni. A Zoom és a Soundcloud mellett ott van a Watchtogether is, ahol az általunk meghívottakkal közösen tudunk videót nézni, és közben beszélgetni, csetelni.

Az előadás ezen felül leginkább arról szólt, hogyan fejlesszük tudatosan a nyelvi (elsősorban előadói) készségeinket annak érdekében, hogy sikeresek legyünk B nyelvünkön is. Mindezekhez különböző nyelvtani gyakorlási lehetőségeket, glosszáriumokat ajánlott, valamint a már jól ismert módszereket: parallel olvasás, Speech Repository, SpeechPool, stb.

ONLINE PRACTICE GROUPS

Daniele Fonseca előadásában a dél-amerikai kontinens gyakorlócsoportjának egyik alapítójaként mutatta be a közösségi média előnyeit. A csoport létrehozásának oka elsősorban az volt, hogy az európai csoportokban időeltolódás miatt nem tudtak aktívan részt venni az amerikai kollégák.

A különböző technikák bemutatása, az online gyakorlóórák, a technológia használatának megtanítása segítséget nyújtanak a pályakezdő tolmácsoknak, vagy a megkopott készségeiket felfrissíteni kívánó, már gyakorló tolmácsoknak.

Ebben a videóban említették azt a hasznos linket, amely Josh és Alex egyik ingyenes webináriumjához vezet, ahol a tökéletes hangminőség otthoni előállításához kaphatunk hasznos tanácsokat.

SAVING HUMAN INTERPRETING

Jonathan Downie, skót tolmács videója igencsak rendhagyó módon kezdődött. Egy erdei sétát vett fel videóra, miközben megosztotta a gondolatait arról, hogy miért vigyázzunk a technológia túlzott használatával, és hogyan őrizzük meg a szakma emberi jellegét, miközben mindent egyre gyorsabban, egyre hatékonyabban kell elvégeznünk.

Az ügyfelek három dolgot várnak el a tolmácsoktól:

• Elérhetőség: tudniuk kell, mikor számíthatnak ránk

• Kifizethető ár: olyan áron kell dolgoznunk, ami nekünk és az ügyfélnek is megéri

• Minőség: a tolmácsolás legyen színvonalas.

Ugyan a teljesen automatizált tolmácsolásnál jelenleg még klasszisokkal szebben tud fogalmazni egy gyakorlott tolmács, érdemes azonban a technológiát követni, és tartani az ütemet: létezik már távtolmácsolás, elterjedőben vannak a CAT-eszközökhöz hasonló tolmácsolás-támogató eszközök, mint pl. az okos glosszárium eszközök, az automata minőségellenőrzésre szolgáló alkalmazások, vagy a számok jegyzetelésének megkönnyítésére szolgáló eszközök.

A fenti beszámolóban próbáltam olyan előadásokat bemutatni, amelyekkel a hallgatók megkönnyíthetik a tolmácsolási, vagy a felkészülési folyamatokat.

Zárásként pedig szeretnék emlékeztetni Josh egyik zárógondolatára: nemcsak a technológiáé a jövő, és egy jó darabig még szükség lesz hús-vér tolmácsokra.

Köllner-Elsheikh Darin Zsófia, nappali szakfordító és esti szakfordító és tolmács hallgató