Hallgatói beszámoló a TransELTE 23. konferenciájáról

Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke 23. alkalommal rendezett fordítástudományi konferenciát; a téma ezúttal a távolléti oktatás volt a fordító- és tolmácsképzésben.

A 2021. március 24-26-ig megrendezett TransELTE konferenciát illő érdeklődés övezte, az online platformon csatlakozó érdeklődőknek lehetősége nyílt a távolléti oktatás kihívásainak megismerésére. A konferenciát az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék (FTT) vezetője, Horváth Ildikó nyitotta meg, aki kitekintést nyújtott az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol 71 nyelvet oktatnak, beleértve a jelnyelvet. A kulturális és nyelvi sokszínűség mindig is nagy szerepet játszott az ELTE történetében, a nyelvoktatás tekintetében pedig mindig aktuális témának számít.

Előadásában Horváth Ildikó a távoktatás és távolléti oktatás közötti különbségekről beszélt. A közös elemek (technológiai használata, oktatás helyszíne, online módusz) felsorolása után részletesen ismertette a különbségeket. Összességében a távoktatási formát hosszú távú gondolkodás előzi meg, konkrét törvényi hátérrel rendelkezik, és távoktatási munkarendben, egy adott platform használatával zajlik az oktatás. Ezzel ellentétben a távolléti oktatás nappali munkarendben történik az online térben, pontos definíciója egyelőre nincsen. Horváth Ildikó emellett hosszasan ismertette a technológiára, online platformokra, és a hallgatókra vonatkozó jellemzőket a két oktatási formát illetően.

A Budapesti Műszaki Egyetem Idegen Nyelvi Központjának képviseletében Szabó Csilla és Besznyák Rita számoltak be a pozitív hallgatói és oktatói tapasztalatokról. Az előadás első felében néhány nemzetközi felmérést mutattak be oktatói és hallgatói perspektívából egyaránt. Oktatói szempontból elmondható, hogy a komoly, (mintegy négyszeres!) terhelés mellett a blended módusz előtérbe kerülése és az egységes szoftverhasználat is számos előnnyel szolgált, illetve a hallgatói bevonódás is nagyobb mértéket öltött. Besznyák Rita a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának elégedettségi felmérésével támasztotta alá a megfigyeléseket. Az úgynevezett jó gyakorlatokat az előadók a BME Tolmács-, és Fordítóképző Központjában oktatott 4 módusz (blatt, liason, konszekutív és szinkrontolmácsolás) tekintetében részletezték az online térben szerzett tapasztalatok alapján.

Suba Réka a Sapientia EMTE, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének képviseletében a távolléti oktatásban elsajátított képességekről és készségekről informálta a hallgatóságot. A Google Classroom lett a képzés egyik legfontosabb online platformja, amelynek hatékonysági értékelését is megosztotta velünk. Mindemellett ő is röviden ismertette az egyetemen jelentkező távolléti oktatás előnyeit és negatívumait, leginkább a tolmácsoktatás szempontjából. Suba Réka kiemelte, hogy az online oktatás csak abban az esetben hatékony, ha ötvözzük a tantermi oktatással, amelynek egyik segédeszközeként szolgál a valós idejű online órák megtartása.

Bakti Mária a Szegedi Tudományegyetem tolmács mesterképzésen oktatott konszekutív tolmácsolásról beszélt. Itt 6 idegennyelvet oktatnak, de kötelező online platformot nem jelöltek ki. Az előadó egy hallgatói és oktatói kérdőív alapján taglalta a pozitívumokat és negatívumokat, amelynek alapja a kulcsszavas módszer volt. A technikai problémák, a személytelenség és a gyakorlási lehetőségek csökkenését a videotolmácsolás életszerű gyakorlása, a kevésbé stresszes környezet és az együttműködés ellensúlyozta. Előadása végén

kihangsúlyozta, hogy nemcsak a tanszékek fogtak össze, hanem maga a (tolmács-fordítói) közösség is jól tudott együttműködni.

Az ELTE FTT professzor emeritusa, Dr. Klaudy Kinga a Sketch Engine használatáról beszélt a vizsgadolgozatok korpuszának elemzése kapcsán. Elmondta, hogy számos fordítással kapcsolatos kutatás támaszkodik a hallgatók anyagaira. A hallgatók vizsgadolgozataiból készült el az a korpusz, amelyet a Sketch Engine szoftverben elemzett, így tudta kiszűrni, hogy mi érdekli és mit találtak hasznosnak a hallgatók. A szoftver funkciót részletesen ismertette, így a résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni azokat az elemeket, amelyekre a Sketch Engine automatikus szövegelemző szoftver képes (pl. abszolút gyakoriság, szinonimák és gyakorisági lista).

Sereg Judit az audiovizuális fordítás (AVF) online térben való oktatásáról tájékoztatta a résztvevőket. Előadása kezdetén egy rövid kitekintést nyújtott a képzés menetére és órarendjére, valamint az idáig szerzett tapasztalatok alapján a nyereségek és veszteségek „mérlegelése” is megtörtént. A képzés során más-más megoldásokat választottak a különböző óráknál, bár a kontaktórák menete nem változott. Szó esett a szinkron-, és hangalámondásos órák nehézségeiről, és a szoftverek használatának könnyebb elsajátítását célzó megoldásokról is.

Stötzer Andrea a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportjának távolléti oktatásáról számolt be. A kezdeti bizonytalanságot egy idő után felváltották a virtuális osztálytermek, LMS rendszerek és csoportszobák. A hallgatók hamar hozzászoktak a változásokhoz, és a tanári visszajelzések, az összeválogatható párok és az új tolmácsolási helyzetek száma is nőtt. A gyakorlatok visszatérő elemei az online térben a kötetlen beszéd és természetes szövegek voltak. A tolmácsoláshoz új vágóprogramok használatát vezették be, hiszen egészségügyi témákban sokszor nehéz természetes szövegeket találni, amelyek a tolmácsvizsgákon is alkalmazhatóak.

Előadásában Seidl-Péch Olívia végig kísért minket a doktori témavezetői feladatok alakulásáról egészen a távolléti PhD-védésig, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem menetrendje szerint vázolt fel. Elmondása szerint maga a PhD-képzés egységesen megújult, a témavezetés még mindig rendkívül összetett. Hangsúlyozta, hogy a doktorandusz fejlődése és előrehaladása nem a témavezető felelőssége. A PhD képzéseken jellemző házivédésekről valamint a doktorandusz kísérési folyamatáról is részletesen tájékoztatta a résztvevőket, utóbbi egy megoldásközpontú kísérési folyamat, amely során a doktoranduszok világosan meghatározott keretek között haladnak a végcél felé.

A konferencia második délutáni szekcióját Adorján Mária, Dróth Júlia, Kovács Tímea és M. Pintér Tibor előadása nyitotta. Az előadók a Károli Gáspár Református Egyetem fordítási és szaknyelvi gyakorlatait mutatták be a távolléti oktatás keretei között (az egyetemen nincsen távoktatási képzés). Szó esett a fordítói és fordítási normák változásáról, a gépi fordítás kérdéseiről és alkalmazhatóságáról, valamint az egynyelvűség fontosságáról is. Az oktatás során igyekeztek olyan szövegeket megosztani, amelyekből valóban tudnak tanulni a hallgatók és később is kiválóan felhasználhatóak. Az előadók oktatói szerepükben igyekeztek integrálni a gépi fordítás gyakorlati oktatását, illetve a magyar nyelvi tudatosság ösztönzésére irányuló lépéseket is tettek.

A délutáni szekció utolsó előadását Sohár Anikó tartotta, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak fordítási projektjéről számolt be. Szót ejtett a távolléti oktatásban zajló csoportmunkákról is, és elmondta, hogy a hallgatók korábbi tapasztalati miatt nem érezték nehéznek az átállást. Előadásának végén javaslatot tett az egyetemek közötti együttműködésre a hasonló jellegű projektek kapcsán, amelyek számos szempontból hasznosak lehetnek a jövendőbeli fordítóknak és tolmácsoknak, hiszen munkakapcsolatokat is szerezhetnek a közös munka során.

A TransELTE konferencia második napján az OFFI szervezésében hallhattunk érdekesebbnél érdekesebb előadásokat. A rendkívül sűrű program témája a hiteles fordítás, közfeladatellátás és a pandémia volt. Az online megrendezett esemény gördülékenyen és a kiszabott időt tartva folyt le, az előadásokat előre felvették, így maximum az internetkapcsolat miatt akadozhatott az adás.

Németh Gabriella, az OFFI vezérigazgatója mondott először köszöntőt, ahol röviden összefoglalta az intézmény történetét, majd négy, egyenként harminc perces plenáris előadás következett. Láncos Petra a PPTE képviseletében az Európai Uniós tolmácsolásról beszélt, és arról, hogyan változott a munkafolyamat a pandémia idején. Natascia Ralli és Klara Kranebitter az olasz bistro jogi terminológiai információs rendszert mutatták be, és hangsúlyozták, mennyi új terminológia bukkant fel a COVID megjelenésével, nem csak az egészségügyben, hanem jogi, foglalkoztatási és egyéb területeken is. Papp Eszter, Somogyi Zoltán és Szemők Ildikó a Covid1001 önkéntes szakfordítói csoport munkájáról és a munka technikai hátteréről beszélt terminológia és minőségellenőrzés témakörben. Szoták Szilvia a minőségbiztosítás alapelveiről és az ISO-kódok fontosságáról és presztízséről tartott előadást.

Az ebédszünet után lektori műhely kezdődött, amely tizenöt perces, rövid, de annál érdekesebb előadásokat tartogatott az angol, olasz, magyar, német és francia alapokiratok és egyéb dokumentumok hiteles fordításainak szakmai kihívásairól és módszertanáról. Egyértelművé vált, hogy bizonyos kultúrspecifikus jellemzők miatt a fordítási útmutatók igen szerteágazóak lehetnek a különböző nemzeteknél.

Ezután egy kerekasztalbeszélgetés következett, amelyet Tamás Dóra moderált, és ahol Klenk Márk, Polácska Edina és Kántor Ákos beszéltek az OFFI-ban készült fordítások technológiai támogatásáról. Kiderült például, hogy nem kevés technikai felkészültség szükséges ahhoz, hogy az OFFI-ba beérkező, sokszor akár napi 150-200 ezer oldalt is elérő pdf-anyagot el lehessen kezdeni fordítani. A rengeteg munka, kevés idő és a technikai feltételek, illetve főleg a megfelelő minőség biztosítása átfogó és összehangolt (csapat)munkát igényel. Ezután az OFFI-ban végzett komoly terminológiai munkáról is szó esett, pl. visszacsatolva a lektori műhelyre is: az számos országspecifikus fogalom létezik, mégis fontos az egységesítés, így válik a terminológusok munkája nélkülözhetetlenné.

A kerekasztal-beszélgetést Mélanie Labelle kanadai fordító előadása követte, aki a válság idején végzett terminológusi munkáról beszélt, egész pontosan a TermiumPlus terminológiai adatbázisról. Labelle is kiemelte, hogy a COVID hatására rengeteg munkája lett a terminológusoknak, hiszen a hatékony kommunikáció érdekében konzisztens terminológiára van szükség. A kétnapos konferencia záróakkordjaként a BME INYK igazgatója, Fischer Márta mutatta be az OFFI új kiadványát (A hiteles fordítás mint közfeladat, szerk. Szoták Szilvia, 2020), amiből megtudhattuk, hogy a hiteles fordítás történelmi, nyelvi és jogi kontextusáról, az OFFI támogató eszközeiről és a hiteles fordítás mindennapi gyakorlatáról is olvashatunk az izgalmasnak ígérkező könyvben.

Endrész Kitti és Rácz Júlia GMEU szakos hallgatók