Hallgatói beszámoló a BME TFK 2017. évi Őszi Konferenciájáról
BME TFK Őszi Konferencia
2017. szeptember 29–30.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Idegen Nyelvi Központ
Tolmács- és Fordítóképző Központ
Gyönyörű napsütés és nagy érdeklődés övezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tolmács- és Fordítóképző Központja (BME TFK) által hagyományosan szeptember végén, Szent Jeromos napja tájékán megrendezett őszi konferenciát. A konferenciát idén szeptember 29-én és 30-án, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), a Kilgray, illetve az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) együttműködésével szervezték meg.
Közel 200 látogató jelent meg az eseményen, ahol fordító- és tolmácsoktatók, a gépi fordítás szakértői, valamint az OFFI és a DGT képviselői tartottak előadásokat. A prezentációk központi témája a fordítás értékelése, ezen belül is a fejlesztő- illetve innovatív pedagógiai módszerek alkalmazása volt. Az eseményen mindenkinek lehetősége nyílt kérdéseket feltenni, illetve problémákat megvitatni a fordítás-oktatás, -javítás és lektorálás nehézségeivel kapcsolatban. Az előadások kiválóan rávilágítottak a fordítópiac, a képzőintézmények, valamint a hallgatók szempontjaira és elvárásaira, melyeket a fordítóktól és tolmácsoktól kezdve az oktatókon át a megrendelőkig mindenki egyenlően jól hasznosíthat a jövőben.
Az előadás-sorozatot Fischer Márta (BME), Quirin Benigna (OFFI), Szakolczai Ágnes (DGT, Budapest), valamint Kis Balázs (Kilgray) nyitották meg köszöntő beszédeikkel. Ezt követően Fischer Márta tartotta az első plenáris előadást, aki Robin Edina kutatásának segítségével mutatta be a fejlesztő értékelési módszereket, valamint azok kihívásait a mindennapi oktatás terén. A második plenáris előadás keretében a látogatók Kis Balázs interaktív és felettébb szórakoztató előadásában betekintést nyerhettek a fordítási munkafolyamatok során fellépő kommunikációs problémákba, valamint arra is választ kaphattak, hogy a fordítók oktatása során hogyan lehet ezeket kiküszöbölni.
Egy rövid kávészünet után Einhorn Ágnes (BME), valamint Lesznyák Ágnes (DGT, Luxemburg) prezentációi zárták a délutánt. Einhorn Ágnes a mérés és értékelés pedagógiai hátterét mutatta be. Előadásából kiderült, hogy milyen innovációkkal élhetnek, és milyen dilemmákkal szembesülnek az oktatók a tanulók fejlesztése és értékelése során. Lesznyák Ágnes az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságán történő utóértékelés szerepéről számolt be. Többek közt bemutatta azt is, hogyan tudja a DGT biztosítani a fordítások megfelelő minőségét, illetve milyen értékelési rendszert alkalmaznak az intézményen belül, amely rendkívül hasznos információ volt a kezdő fordítók számára.
Az első nap előadásait tovább színesítette a nyelvkönyveket árusító kisebbfajta vásár, valamint a MemoQ fordító szoftver kedvezményes megvásárlásának lehetősége.
Szombaton a kora reggeli kezdés ellenére is megtelt a BME TFK nagy előadóterme, ahol a délelőtti szekciót Seidl-Péch Olívia, Ugrin Zsuzsanna és Szabó Csilla, BME-s oktatók prezentációi nyitották meg. Előadásaikban a magyar fordítóképző intézmények SWOT-elemzésének eredményeit mutatták be. A tizenhárom intézményt felölelő kutatás feltérképezte a résztvevő intézmények erősségeit, problémáit, továbbá azt is, hogy hogyan tervezik jövőbeli fejlesztésüket és erre milyen lehetőségeik vannak.
A délelőtt további részében – egy kávészünetet követően – két részre szakadt a társaság, hiszen érdeklődésének megfelelően mindenki kiválaszthatta, hogy a két műhely-előadás közül melyik érdekelte jobban. Nehéz volt a választás, hiszen érdekes volt mindkét részleg tematikája. Az egyik részlegben Dudits András (Szegedi Tudományegyetem) és Csatár Péter (Debreceni Egyetem) tartottak rövidebb értekezéseket a fordítás értékeléséről. A másik, általam is választott részleg beszélgetéseiben három előadó tartott műhely-előadást. Ezekről szeretnék részletesebben beszámolni.
Elsőként Balogh Dorka (PPKE JÁK) és Lesznyák Márta (SZTE) mutatták be kutatásukat, melyben a jogi szakfordítások pedagógiai és kutatási célú értékelését figyelték meg. Bölcsészek és jogászok fordításait vetették össze és elemezték minőségi szempontból. A kutatás célja az volt, hogy fényt derítsenek az értékelők különböző értékelési szempontjaira, illetve azok súlyozottságára. Előadásukból kiderült, hogy nagyon fontos elkülöníteni a minősítő és fejlesztő jellegű értékeléseket a hallgatók miatt, ámbár oktatási szempontból nem lehet egységesen megítélni egy fordítás (esetükben jogi szakfordítás) minőségét. Ahogyan mondták: “Nincs tökéletes fordítás, de javítás sem.” Hallgatóként számomra nagyban segítette az előadásuk azt, hogy megértsem, mi zajlik le a tanárokban, és hogyan tekintsek egy-egy kijavított fordításom értékelésére.
A második műhely-előadást Vándor Judit (PE) tartotta, aki az önreflexió és a helyes önértékelés szerepéről beszélt a fordító- és tolmács szakmában. Rendkívül érdekes példákkal és helyzetekkel támasztotta alá azt az érvét, mely szerint a fordításetika nagyon fontos része ezeknek a szakmáknak, ezért az oktatásban is nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. Jelenleg nagyon kevés segítséget kapnak etikai kérdésekben a hallgatók, holott a jövőben nagy felelősséggel járó feladatokat kell majd ellátniuk. Az idő rövidsége miatt sajnos nem volt lehetősége részletekbe menően taglalni a témát, de gondolatébresztő jellege miatt nagyon tanulságos volt.
Az utolsó műhely-előadást Yang-Zijian Győző (PPKE) előadásában hallgathatták végig a résztvevők. Prezentációjában a gépi fordítás főbb módszereiről, előnyéről, hátrányáról, valamint használhatóságáról volt szó. Kiértékelésében kiemelt szerepet kapott az a tény, hogy a gépi fordítás jelenleg nincs még olyan fázisban, hogy teljesen hagyatkozni lehessen rá, azonban információ-kinyerésre tökéletesen alkalmas. Habár ezek a szoftverek rendkívül bonyolult módon működnek, a fordítást sok szempontból segíthetik és a jövőben nagy fejlődés várható e téren.
A konferencia második napjának délutáni szekciójában két program közül választhattak a látogatók: Kiss Adrienn az OFFI Zrt. képviseletében a hiteles fordítási gyakorlatban használt értékelés biztonságos szempontjait osztotta meg az érdeklődőkkel, míg egy másik teremben Szabó Csilla moderálásában oktatók és hallgatók vetették össze értékelési szempontjaikat. Ismét nehéz volt a választás a két program közül, végül azonban az utóbbi mellett döntöttem.
A tanár-hallgató workshopon sok olyan információ hangzott el, amely megszívlelendő mind pedagógusként, mind hallgatóként. Szabad teret kaptak a tanárok és a diákok is, hogy nyíltan elmondják véleményüket és javaslataikat a fordítások értékelésével kapcsolatban. Kifejezetten tetszett, hogy mindenki egyenlő módon kapott tanácsokat ahhoz, hogy konstruktívan tudja fejleszteni fordítási tevékenységét. Sok érv sorakozott fel mind oktatói, mind hallgatói oldalról, azonban a legpozitívabb élmény az volt, hogy lehetőség nyílt mindezeket közös nevezőre hozni egy találkozó keretében.
A rendezvényt végül egy büféebéd zárta, ahonnan mindenki jókedvűen és hasznos tanácsokkal felvértezve mehetett haza. Résztvevőként kiemelkedő volt a konferencia szervezettsége, technikai háttere és az előadók felkészültsége. Pozitív volt továbbá az előadások kötetlen szellemisége, valamint az, hogy mindenki véleményét nyitottan fogadták és igyekeztek beépíteni a konklúziókba. Hallgatóként pedig sok olyan információhoz jutottam, melyekről eddig egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset hallottam. Kifejezetten tetszett, hogy mind piaci, mind megrendelői, mind technikai és nem utolsó sorban pedagógiai szempontból igyekeztek megközelíteni a javítás és az értékelés fontosságát. Sok olyan szempontba beleláthattam, amire hallgatóként és kezdő fordítóként egyébként nem sok lehetőségem van. Tisztább képet kaptam a javítás megítéléséről és hallgatói feldolgozásáról, ami nagyban segíti majd a piacra való kilépésemet fordítóként is.
Szeretném még azt is kiemelni, hogy pedagógusi létemhez is nagyban hozzájárult a konferencia. Másképp tekintek már a saját tanítványaim értékelésére, valamint a minősítő és fejlesztő értékelések elkülönítésére. További pozitívum, hogy motiváló olyan oktatói közösséget látni, akiknek ennyire szívügyük a saját maguk fejlesztése és a hallgatói igények beépítése a mindennapi munkájukba.
Köszönöm a lehetőséget!
Garbacz Julianna, angol-orosz szakfordító és tolmács hallgató
A konferencia programjai, képei és a bemutatott előadások diái az alábbi linken érhetőek el:
